Néhány tízezer évvel ezelőtt jelen ismereteink alapján három emberféle létezett az eurázsiai kontinensen: a mai modern ember (Homo sapiens sapiens), a neandervölgyi ember (Homo neanderthalensis) és a gyeniszovai ember. Bár utóbbi két faj mára már kihalt, genetikai állományuk és ezzel együtt örökségük egy része ma is tovább él bennünk köszönhetően… Continue reading
Ha egy egyént és/vagy egy populációt tudományos vizsgálat alá vetünk, akkor antropológusokként le szoktuk mérni hosszúcsontjaikat is a testmagasság becslése érdekében. Egy egyszerű jellemző, mégis különböző tényezők szövevényes hálózata alakítja ki a végleges termetünket. Ezt a bonyolult rendszert igyekszik jobban megérteni egy új, magyar kutatók közreműködésével is elkészült tanulmány, mely… Continue reading
Az emberi csontok fejlődése már az anyaméhben kezdetét veszi, és egészen a fiatal felnőtt korig tart. Később, 25 éves korunk után már csak széltében vastagodhatnak (ahogyan mi is), növekedésük a testmagasságunkhoz már nem adódik hozzá. A cikk végén a csontosodás könnyebb megértése végett egy értelmező szótárt is elhelyeztem. A csontosodási… Continue reading
Az antropológiai vizsgálatok során a legelemibb adatok, amiket meg lehet állapítani egy-egy csontváz elemzése közben, az elhalálozási életkor, a nem és a termet. A testmagasság becslése számtalan módszerrel elvégezhető. Ezek közül az idehaza is használt Sjøvold-féle metódus kerül bemutatásra a cikkben. Az elsődleges elemzések Egy csontváz vizsgálatának első lépései között… Continue reading
A fogzománc (enamelum) az emberi test legkeményebb szövete, és fejlődéstanilag hám eredetű. Mintegy 96%-a szervetlen anyag (hidroxilapatit) és a fogak fejlődése folyamán az ameloblaszt sejtek termelik. E sejtek a fog fejlődése végén programozott sejthalált halnak, így innentől kezdve a zománc nem képes regenerálódni. Alapegysége a zománcprizma, mely egy egyetlen ameloblaszt… Continue reading
