A testmagasság becslése a csontok alapján

Az antropológiai vizsgálatok során a legelemibb adatok, amiket meg lehet állapítani egy-egy csontváz elemzése közben, az elhalálozási életkor, a nem és a termet. A testmagasság becslése számtalan módszerrel elvégezhető. Ezek közül az idehaza is használt Sjøvold-féle metódus kerül bemutatásra a cikkben.

Az elsődleges elemzések

Egy csontváz vizsgálatának első lépései között szerepel a rekonstrukció. Így, ha a koponya és a hosszúcsontok nem ép állapotban állnak rendelkezésünkre, akkor azok töredékeit összeragasztjuk. Előbbi anatómiai terület épsége fontos a taxonómiai rendszerezés és a koponyaméretek felvétele miatt, hosszúcsontjainkat (pl. combcsont) pedig a testmagasság becslése érdekében mérjük le.

A csont mérése

Az összeragasztás után a milliméterpapírral felszerelt csontmérőpadra kerülnek a csontok. Majd az adatfeldolgozás során következik a varázslat: a kapott hosszúsági értéket egy képletbe behelyettesítve kapjuk meg az egykoron élt egyén testmagasságát. Számtalan módszer áll rendelkezésre a szakirodalomban a termet kiszámítására, melyek sokszor külön földrajzi változatokra, népességekre és nemekre vannak finomítva. E specifikált kalkulációk főleg az igazságügyi antropológia területén lehetnek fontosak. Sok hazai antropológus Sjøvold módszerét használja, melynek előnye abban rejlik, hogy univerzálisan alkalmazható mindkét nemre, és az összes földrajzi változatba tartozó emberre.

A testmagasság becslése

Sjøvold publikációjában szerepel képlet a kar-, sing-, orsó-, comb-,síp-, és szárkapocscsontok számára is. A táblázat utolsó előtti oszlopában szerepel a képlet, melybe a mért értéket be kell helyettesíteni, a legutolsó oszlop pedig jelzi számunkra, milyen szinten van összefüggés az adott csont hossza és a valós testmagasság között. A fibula (szárkapocscsont) áll legközelebb az 1-es értékhez, habár én személy szerint a combcsontokat (femur) preferálom egy-egy temető vizsgálata során a testmagasság becsléséhez, mivel azon csontok gyakrabban megmaradnak ép, mérhető állapotban.

A testmagasság becslése és további kutatások

És mire is jó ez az egész? A testmagasság becslése további kutatások számára szolgáltat fontos alapadatot, hiszen nem csak genetikai, de környezeti tényezők is megszabják a végleges testmagasságunk. Így a különböző múltbeli populációk testmagassági adatait összehasonlítva a látott különbségek és hasonlóságok mintázata alapján különféle következtetéseket vonhatunk le. Ha egy közösségben feltűnően magas volt az azt alkotó egyének testmagassága a korszakhoz és régióhoz képest, akkor elképzelhető, hogy más genetikai háttérrel rendelkeztek, mint a többiek. A túl alacsony átlagos testmagasság pedig utalhat akár az adott közösség minőségi/mennyiségi éhezésére, vagy egyéb káros környezeti tényezők befolyásolására is, melyek a csontosodási folyamatokat negatívan érintették. A testmagasság becslésének az igazságügyi antropológiában is fontos szerepe lehet, hiszen az áldozat beazonosítása érdekében fontos információ az elhunyt egyén testmagassága is.

Felhasznált irodalom:

[1.] Nikita, E. (2017): Ostearcheology. A Guide to the Macroscopic Study of Human Skeletal Remains. Academic Press. pp. 462.

[2.] Sjøvold, T. (1990). Estimation of stature from long bones utilizing the line of organic correlation. J. Hum. Evol. 5, 431–444.

Új írás és további posztok megjelenéséről az alábbi Facebook és Instagram oldalakon lehet értesülni:  https://www.facebook.com/hobbiologia
https://www.instagram.com/hobbiologia14/
A kommenteléshez email-cím megadása nem szükséges.