A fogzománc

A fogzománc (enamelum) az emberi test legkeményebb szövete, és fejlődéstanilag hám eredetű. Mintegy 96%-a szervetlen anyag (hidroxilapatit) és a fogak fejlődése folyamán az ameloblaszt sejtek termelik. E sejtek a fog fejlődése végén programozott sejthalált halnak, így innentől kezdve a zománc nem képes regenerálódni. Alapegysége a zománcprizma, mely egy egyetlen ameloblaszt által létrehozott kristályköteg, és átlagosan 4 mikrométer vastag.

Sávok a fogzománcon

Amennyiben fénymikroszkóppal vizsgáljuk fogcsiszolaton a zománcot, úgy egy vonalas szerkezet tárul szemünk elé. Ezeket nevezik Retzius-féle vonalaknak és jelenlétük az ameloblaszt sejtek napi ritmusához köthető. E sejtek a fogak fejlődése során folyamatosan változtatják helyüket, belülről a dentintől haladnak a leendő külső felszín felé, és a kevésbé aktívabb időpontokban kevesebb ásványi anyagot pumpálnak arra a területre, ahol éppen járnak. Ezt láthatjuk sötétebb sávként a zománc állományában.

Zavarok a fogzománc termelődésében

A zománc a paleopatológusok egy közkedvelt vizsgálati alanya. Mivel rendkívül ellenálló, ezért hosszú évszázadok vagy évezredek után is megőrződik, illetve naplószerűen megőrzi az adott egyén egészségével kapcsolatos történéseket is. Ha valamilyen súlyos betegség (pl. fertőzés) vagy éhínség sújtotta az adott egyént abban az életszakaszában, amikor a fogai még fejlődtek, akkor az egy nagyobb, sokszor szabad szemmel is látható sávként/elvékonyodásként jelentkezik a zománcon. Ezt nevezik lineáris zománc hipopláziának.

Habár nem betegséghez köthető, de hasonló elváltozás minden már fejlődő fogunkon is keletkezik a születéskor, ez a „születési vonal” (angolul neonatal line). Megjelenését a születéssel járó élettani terheléssel, vagy a folyamat közben a vérplazma kalciumszint esésének tulajdonítják. Azonosítása igazságügyi szempontból is fontos lehet, mivel megállapítható, hogy az adott kisgyermek születése előtt vagy után hunyt-e el.  

Felhasznált irodalom:

[1.] Guatelli-Steinberg, D. E. B. B. I. E., & Huffman, M. I. C. H. A. E. L. A. (2012). Histological features of dental hard tissues and their utility in forensic anthropology. Bone Histology. An Anthropological Perspective, 91-107.

Új írás és további posztok megjelenéséről az alábbi Facebook és Instagram oldalakon lehet értesülni:  https://www.facebook.com/hobbiologia
https://www.instagram.com/hobbiologia14/
A kommenteléshez email-cím megadása nem szükséges.