Csontosodás az emberi testben – így nőnek a csontjaink

Az emberi csontok fejlődése már az anyaméhben kezdetét veszi, és egészen a fiatal felnőtt korig tart. Később, 25 éves korunk után már csak széltében vastagodhatnak (ahogyan mi is), növekedésük a testmagasságunkhoz már nem adódik hozzá. A cikk végén a csontosodás könnyebb megértése végett egy értelmező szótárt is elhelyeztem. A csontosodási… Continue reading

A dentin

A dentin a fogkoronában a zománcréteg, valamint a foggyökérben a cementum alatt található. A zománchoz hasonlóan szintén hámeredetű, 70%-ban szervetlen, szabálytalanul lerakódó hidroxilapatitból áll. A maradék 30%-ban víz és főleg kollegénrostok találhatók. A zománcnál puhább, de a csontnál keményebb szövet. A zománchoz hasonlóan a dentin állományában is láthatunk egy vonalas… Continue reading

A fogzománc

A fogzománc (enamelum) az emberi test legkeményebb szövete, és fejlődéstanilag hám eredetű. Mintegy 96%-a szervetlen anyag (hidroxilapatit) és a fogak fejlődése folyamán az ameloblaszt sejtek termelik. E sejtek a fog fejlődése végén programozott sejthalált halnak, így innentől kezdve a zománc nem képes regenerálódni. Alapegysége a zománcprizma, mely egy egyetlen ameloblaszt… Continue reading

A fog részei

A gerincesek fogazata sokat elárul az adott faj életmódjáról, ezért közkedvelt vizsgálati alany az antropológiában és őslénytanban is. Az embernek 32 foga van, mely egy-egy kvadránsban két metsző- és egy szemfogat, illetve két kisőrlőt, valamint három nagyőrlőt jelent. Fogazatunk heterodont és diphyodont, azaz több féle típusa is van, és váltófogazat,… Continue reading

A láb csontjai

Lábfejünk ad szilárd alapot lépteinknek, ugyanakkor kellő rugalmasságot is, hogy a talpunkon keresztül érkező ütések kellően tompítva legyenek. A tartós két lábon járáshoz szükséges boltív kialakításában nem csak izmok, szalagok és inak, de természetesen a láb csontjai is szerepet kapnak. A láb csontjai első pillantásra egy nehezen átlátható elrendezésben állnak,… Continue reading

A könnycsont

A könnycsont egyike a legapróbb és legtörékenyebb csontjainknak, segítségével a termelődött könny elvezetődik az orrüregbe. Hogy miért kezd el folyni hideg időben az orrunk, az a hűvösben termelődő extra könnymennyiségre vezethető vissza. Sok apró csont található meg a testünkben (pl. a kalapács, üllő és kengyel a belső fülben, vagy szezámcsontok),… Continue reading

Az alkar izmai

Az emberi kéz evolúciós történetünk egyik legjobb találmánya, mely lehetővé tette, hogy a jelenlegi technológiai szintünket elérve minden más állatfajt magasan lekörözzünk eszközkészítés és használat terén. A kézfej viszont önmagában nem működik olyan ügyesen, az alkar izmai segítik munkáját. Narancsfacsaró izmok Ha az Olvasó szeretné megtapasztalni, mekkora szerepe van az… Continue reading