Néhány tízezer évvel ezelőtt jelen ismereteink alapján három emberféle létezett az eurázsiai kontinensen: a mai modern ember (Homo sapiens sapiens), a neandervölgyi ember (Homo neanderthalensis) és a gyeniszovai ember. Bár utóbbi két faj mára már kihalt, genetikai állományuk és ezzel együtt örökségük egy része ma is tovább él bennünk köszönhetően… Continue reading
Ha egy egyént és/vagy egy populációt tudományos vizsgálat alá vetünk, akkor antropológusokként le szoktuk mérni hosszúcsontjaikat is a testmagasság becslése érdekében. Egy egyszerű jellemző, mégis különböző tényezők szövevényes hálózata alakítja ki a végleges termetünket. Ezt a bonyolult rendszert igyekszik jobban megérteni egy új, magyar kutatók közreműködésével is elkészült tanulmány, mely… Continue reading
Az emberi csontok fejlődése már az anyaméhben kezdetét veszi, és egészen a fiatal felnőtt korig tart. Később, 25 éves korunk után már csak széltében vastagodhatnak (ahogyan mi is), növekedésük a testmagasságunkhoz már nem adódik hozzá. A cikk végén a csontosodás könnyebb megértése végett egy értelmező szótárt is elhelyeztem. A csontosodási… Continue reading
Az antropológiai vizsgálatok során a legelemibb adatok, amiket meg lehet állapítani egy-egy csontváz elemzése közben, az elhalálozási életkor, a nem és a termet. A testmagasság becslése számtalan módszerrel elvégezhető. Ezek közül az idehaza is használt Sjøvold-féle metódus kerül bemutatásra a cikkben. Az elsődleges elemzések Egy csontváz vizsgálatának első lépései között… Continue reading
A dentin a fogkoronában a zománcréteg, valamint a foggyökérben a cementum alatt található. A zománchoz hasonlóan szintén hámeredetű, 70%-ban szervetlen, szabálytalanul lerakódó hidroxilapatitból áll. A maradék 30%-ban víz és főleg kollegénrostok találhatók. A zománcnál puhább, de a csontnál keményebb szövet. A zománchoz hasonlóan a dentin állományában is láthatunk egy vonalas… Continue reading
A fogzománc (enamelum) az emberi test legkeményebb szövete, és fejlődéstanilag hám eredetű. Mintegy 96%-a szervetlen anyag (hidroxilapatit) és a fogak fejlődése folyamán az ameloblaszt sejtek termelik. E sejtek a fog fejlődése végén programozott sejthalált halnak, így innentől kezdve a zománc nem képes regenerálódni. Alapegysége a zománcprizma, mely egy egyetlen ameloblaszt… Continue reading
A gerincesek fogazata sokat elárul az adott faj életmódjáról, ezért közkedvelt vizsgálati alany az antropológiában és őslénytanban is. Az embernek 32 foga van, mely egy-egy kvadránsban két metsző- és egy szemfogat, illetve két kisőrlőt, valamint három nagyőrlőt jelent. Fogazatunk heterodont és diphyodont, azaz több féle típusa is van, és váltófogazat,… Continue reading
Kedves Olvasók! A HobBiológia korábbi írásait a www.hobbiologia.blog.hu weboldalon lehet olvasni. Az ottani tartalmak folyamatosan kerülnek át ide, új írásokkal is vegyítve!
Lábfejünk ad szilárd alapot lépteinknek, ugyanakkor kellő rugalmasságot is, hogy a talpunkon keresztül érkező ütések kellően tompítva legyenek. A tartós két lábon járáshoz szükséges boltív kialakításában nem csak izmok, szalagok és inak, de természetesen a láb csontjai is szerepet kapnak. A láb csontjai első pillantásra egy nehezen átlátható elrendezésben állnak,… Continue reading
Az anatómia atlaszok egy rendkívül széles tárháza áll manapság rendelkezésre nyomtatott és digitális formában is. Nem csak az élettudományokat tanulók igényeinek megfelelő, de a laikusok számára is érthető forrásokat használhat az, aki szeretné megismerni az emberi test felépítését. A virtuális térben fellelhető változatok sokszor kifejezetten látványosak és informatívak, és akár… Continue reading
